Meggyőződésem hogy ha jobb lenne a marketingje, a Kelet-Mecsek versenyre kelhetne a Balaton-felvidékkel népszerűségben. OK, tó nincs, de ott van például a zengővárkonyi szelídgesztenyés az ősöreg gesztenyefákkal és a mediterrán vidékek hangulatával, ott vannak a takaros sváb porták fehérre meszelt házfalakkal, a hatalmas pajták csupaszon hagyott téglákkal, az Óbányai-völgy a ferde vízeséssel és Püspökszentlászló a mesebeli erdőszéli kastélyával. Ezt meg is mutatom nektek, mert nemrég jártunk erre a barátainkkal.
A kastély gazdasági épülete.
Az egykor püspöki nyaralóhoz fazsindelyes templom is csatlakozik.
A kertben hortenziák.
A többi virágot inkább albumba rendezem, nehogy a fiúk elunják: hortenziák, harangvirágok, rózsabokor és fukszia, olyan piros-lila színösszeállításban, amitől normális esetben rosszul lennék, de ezen a virágon mégis tetszik valamiért.
A gyönyörű parkot pár évvel ezelőtt norvég támogatással turbózták fel. Az ösvények gondosan felszórva, a padok, szemetesek, növényismertető táblák, ágyás szegélyek, kerti tavak, fahidak, lámpatestek pedig mind sértetlenek. Mintha nem is egy szabadon látogatható parkban, hanem inkább egy magánkertben sétálgatna az ember.
Olyan csábító hely volt, hogy hiába csak fél órája indultunk, itt muszáj volt letelepedni. Addig-addig kóstolgattuk a kolbászt, bort, sajtot és más csemegéket, hogy a nap további részére semmink se maradt. Még szerencse hogy forrás volt útközben.
Püspökszentlászlón kb. húszan élnek. Se bolt, se kocsma, se hibátlan betonút. Viszont pont emiatt, remek hely félrevonulni, kirándulni, friss levegőt szívni, lecsillapodni.
A településen nagyon sok kiadó szálláshely van. Az itteniek láthatóan falusi vendéglátásból szeretnének megélni, vagy legalább egy kis plusz jövedelemhez jutni, ami ismerve a Mecsek, illetve Pécs környékének turisztikai mutatóit, nem lehet könnyű kenyér. Pedig a falu tényleg varázslatos, a környék pedig tele van változatos túraútvonalakkal. 
Én legjobban ezeket a régi pajtából kialakított házakat szeretem. 
A házakkal szemben a domboldal telis-tele virágzó őszi kikericcsel.
A falu közelében az erdőben helyreállítottak egy régi üveghutát. Ez a furcsa turistajel az óriási galagonyabokron, a hutákhoz vezető útvonal jele.
Ilyesfajta civil összefogást kevés helyen látni.
Jó szívvel ajánlom, hogy menjetek bátran a Kelet-Mecsekbe, mert bőven megér egy szép őszi hétvégét.
Lennon barátunknál azért van kosárka, mert eredetileg gombát szedni mentünk az erdőbe, de nem találtunk egy darabot sem. Néhány útszélen összeszedett dióval kellett beérnünk.
Búcsúzóul itt van egy megfáradt Dió kutya a csomagtartóban.
Az előbb válaszoltam, de még csak barátkozom a cafeblog rendszerével, és úgy tűnik valamit rosszul csináltam, mert eltűnt a hozzászólásom. Nagyon örülök, hogy sokan felismerték és örömmel nézegették, hogy milyen gyönyörű még ma is a kastély és környéke. Köszönöm a kiegészítést és a plusz információkat is. A Zengőre tényleg érdemes felmászni, különösen most, hogy már színesedik az erdő. A kastélyban pedig 1946-tól valóban orsolyita apácák működtettek polgári iskolát. Jó érzés levelet váltani olyasvalakivel aki családilag kötődik, vagy még emlékszik azokra az időkre, amikor volt élet a kastélyban.
Mindig örülök, ha régi kedves helyeimet látom viszont. Mi 1967-ben voltunk itt először. És elnézést a kiigazításért de a kastély nem nyaraló volt, hanem idős apácák otthona. A nagynéném élt itt hosszú évekig, és itt is van eltemetve. Sok csodálatos emlék köti ide a családomat…az arborétum pedig mindig elvarázsolt. Évek óta nem jártunk már itt, és a legutóbbi látogatás óta csoda történt ezen a helyen. Remélem lesz még néhány szép nap az idén és el tudunk ide zarándokolni. Köszönöm, hogy láthattam, üdvözlettel Gazsi Anna
És ne felejtsük! Innen indul vagy ide érkezik az ösvény a Zengő-ről. Oda mindenkinek fel kellene menni!