Ki-ki kávéval, teával, vagy pálinkával próbált reggel magához térni.
A gyalogtőkéknél kezdünk. Ez az a szőlő az, ami nincs magas kordonra futtatva, hanem guggolva, négykézláb kell róla szedni a földközelben növő fürtöket.
Hamarosan állati meleg lett. Az észtek úgy érzik egyenesen a mediterránumba érkeztek. Náluk öt fok volt amikor elindultak, nálunk harminc.
István a gazda, aki valójában festőművész. Itt vannak a festményei, vegyétek, vigyétek!
Szürkebarát fürtök, azt hiszem.
Volt aki mezítláb nyomta az éles peremű, apró kövekkel teli talajon. Ezek a sötét színű bazalt kövecskék magukba szívják a napfényt, és még akkor is melegítenek, amikor a nap már nem is süt. Többek között ezért olyan remek termőhely a Somló a szőlőnek.
Nagymamám metszőollója bevált. Jó hogy elvittem.
kis esti buli, amiről csak néhány diszkrétebb képet merek feltenni mutatóba
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: