A hétvégén kimentünk egy rövid délutáni kirándulásra a Dömörkapuhoz. Felballagtunk a TV toronyhoz, majd vissza a sípályát keresztezve a megboldogult Vidámparkhoz. Ez egy nyugodt, lassú, sétálós-leülős stílusban kb. 2 órás program. Hűvös, de napsütéses őszi idő volt. Örömmel láttam, hogy rengetegen kirándulnak. Kamaszok, egyetemisták, családok, barátnők, szerelmespárok, nagypapák, nagymamák, kisgyerekkel, nagy gyerekkel, kutyával, csecsemővel, telefonos navigációval.
Nekem térkép volt a kezemben, no meg biztos rettentően rokonszenves párnak néztünk ki Janóval,
úgyhogy sokan megszólítottak minket, hogy mondjuk meg merre van a Tubes, a TV torony, a vidámpark, a sárga jelzés stb. Vak vezet világtalant. Aki követ minket, tudja, hogy egyikünk sem tud tájékozódni, még térképpel se nagyon, úgyhogy volt akit sikerült a helyes útra terelnünk, és volt akinél utóbb rájöttünk, hogy akaratlanul is félrevezettük. Bocs ezúton is, például annak a fiatal párnak, akik a Nagy Tubest keresték. Nem arra volt. 🙁
![]() |
A térképet leginkább csak kávéalátétnek tudom használni, bár ez nem válik dicsőségemre, hisz annak idején még a túravezetői vizsgát is letettem valahogy. |
A fák már színesednek október végén, de még nem lobbantak lángra. Volt viszont néhány késői virág, például egy eltévedt ibolya az út mentén, de sajnos elmulasztottam lefényképezni. Ez itt egy szép szál bükkfa, sárguló levelekkel.
A ritka szúrós csodabogyóról, a kedvenc páfrányomról, a fába vésett üzenetekről, TV toronyról, büféről, vidámparkról folyt. köv. hamarosan.