Takony idő volt mostanában Balatonfüreden. Hideg, köd és nehéz, kásás hó. Ennél randábbat kirándulásra el se lehet képzelni. Itt egy fotó az útról ízelítőül:

Füred viszont még ilyen hendikeppel is gyönyörű: a szép ajtók, a zöld spaletták, és a formás lámpatestek birodalma.

A parti sétány a rikácsoló sirályokkal és az elhagyott kikötővel olyan, mitha valami norvég regénybe csöppenne az ember.

Anita imádlak. Valószínűleg nem a sirály tojta oda.

Ez itt dankasirály, ilyenek vannak Pesten, a Duna-hidaknál is. Amelyiknek sötétbarna a feje, az már udvarolni készül. A barna sapka a nászruhája. A többiek le vannak maradva, mert az övék még csak fehér. 

Van belőlük egylábú, és kétlábú. Az egylábúnak látszó még fiatal. Ezt onnan lehet tudni, hogy barna foltok vannak az oldalán és a hátán, melyek később eltűnnek.				.

Vannak még befagyott lábú kacsák, azaz tőkés récék. A hím feje csillog-villog. Neki ez a nászruhája.

Schmidt Egon könyvében olvastam, hogy az ötvenes években egy urbánus tőkés réce pár fészkelt a Szépművészeti Múzeum tetején. A tojó később a csőrében vitte le a fiókákat az állatkerti Nagy-tóra. 

Ezt pedig mindenki ismeri. Igen, hattyú. De milyen? Bütykös. A homlokán látható dudor miatt. Szépnek szép, de igen agresszív madár, ezért nem nagyon kedvelik a természetvédelmi területeken.

Madárból elég is ennyi. Mire lefotóztam egymillió sirályt – annyira tetszettek – és végiggyalogoltunk a Tagore-sétány terepszínű platánfái között, már odafagyott a kezem a fényképezőgéphez, úgyhogy

rögvest fel is kerestük a Karolinát, hogy megmelegedjünk, és teszteljük, tényleg olyan jó-e amilyennek mondják. Tényleg. Nincs mit cifrázni rajta. Világbajnok!

Janó szélsebesen lapozza az étlapot

A madártejjel leöntött mákos guba, a pálinkapermettel hintett kávé, és a füstölt sajtos pogácsájuk egytől-egyik kiváló. A pincér nagyon kedves, de cseppet sem tolakodó, és láthatóan jól ismeri a rendszeresen betérő vendégek kívánságait. Hétköznap délelőtt, a fenti időjárási viszonyok között is kb. 10-en voltak bent rajtunk kívül, és folyamatosan jöttek-mentek, cserélődtek a népek. 

kávé:karolina.hu

A Karolina kényelmes kuckó a téli hidegben. Érdemes betérni, megmelegedni, egy sütivel jóllakni – lehet, mert hatalmasak – és véginézni a falon a fekete-fehér családi fotókat Karolina nagymamáról, és a cukrászdát tulajdonló, akkor még oldalcsíkos melegítőt viselő unokákról.

És egy kis csemege ráadásnak, hogy valami röhejeset is mutassak Füredről. Spongyabob a kecses és gyönyörű Vaszary-villa árnyékában.