Rózsaünnep

Hoztam nektek egy kis beszámolót a szőregi Rózsaünnepről. A töméntelen sok rózsa mellett megvolt minden falunap tartozék: tikkasztó kánikula, vurtsli céllövöldével és kakasnyalókával, majorettek, ijesztően ronda léggömböket kínáló árusok, sörös pavilonok, kormánymegbízott, és Fásy Mulató, bár azt mi már nem vártuk meg.

Örömmel láttam, hogy még létezik kakasnyalóka. Régen azon versenyeztünk, hogy ki bírja egészben berakni a szájába. Valahogy akkor nagyobbnak tűnt. 

A védikus asztrológus és az Oriflame standja fogadta a sportpálya bejáratánál az érkezőket.

 A sör, a fagyi, és az ételek megdöbbentően drágák voltak. Egy kürtöskalács 800 Ft.

 Az akasztott lufinyúl hiába várakozott vevőre, pedig ő volt a leghelyesebb.

 Janó a rózsaszín ufóval barátkozott.

Szegedi papucs. Most hogy ilyen trendi lett a kalocsai minta, akár ez is divatba jöhetne. Nem lenne több gondja a papucsosmesternek.

A postás is eljött.

Nyudgíjasklubok is szerveztek kirándulást a rózsaünnepre.   

 
A program üdítő színfoltja – és számunkra legvonzóbb része – a Budapest Bár koncertje volt, bár ez csak egy bártöredék, mert körülbelül a csapat egyharmada volt jelen.
 

Ruttkai Bori híján senki nem ugrott a nagybőgőbe.

 Le a kalappal a nénik előtt. Én állva maradni is alig bírtam a melegben, ők meg táncra perdültek.
Mások csak helyben állva mulattak.
 
Farkas Robi nem tudom hogy bírta elviselni a zakót. 38 fok és vihar előtti fülledt meleg volt, amikor simán állva is csorog az ember lábszárán a verejték.
A színpadon mindegyikük előtt ott volt egy-egy törölköző, így meglehetősen érdekes színpadkép alakult ki: míves hangszerek, elegáns zenészek, és műanyag tartós rózsainstallációk, meg ledobált törölközők a lábaiknál.  

Néha-néha beúszott egy felhő, akkor ilyen lett az ég felettünk.

Most pedig jöjjenek végre az ünnepeltek.

Rózsák kalapba tűzve 

 
Korona formába applikálva
 
Traktoron

Kocsin

 
Hintón

Teherautóra épített akváriumban

 
Színpadon
 
Bicikli utánfutón, Malacka és Micimackó formában, velem
 
És a táskámon

Az elhaladó karneváli kocsikból rózsaszirmot és rózsákat szórtak a nézőknek. Nekünk is jutott belőle.

Az persze vitatható, hogy kinek mennyire tetszenek az ilyen típusú csokrok, rózsadíszek, és rózsából kirakott nemzeti jelképek. Nekem kevésbé.

Ha megkapnám egy rózsatermesztőtől a feladatot, hogy építsek brandet a rózsáinak – húúú, de szép feladat lenne – és segítsek eladni őket, én valószínűleg egy egészen más vonalon indulnék, nem a csizmaszárba dugott vörös rózsa fátyolvirággal kombinációk felé.

Isnspirációnak elővennék például olyanokat, mint Jane Packer. Mutatok néhányat a rózsacsokraiból.

És végül egy kis csokor búszúzónak.

Az, hogy a látott virágkötészeti stílus nem az enyém, semmit nem von le a szőregi rózsák szépségéből. Ha arra jártok, feltétlenül látogassatok meg egy rózsaföldet, és ha kertetek van, vigyetek haza szőregi rózsát. Az én kedvenc bokrom is onnan származik.

Tovább a blogra »