Gondolkodtatok már azon, hogy mitől lesznek színesek a levelek ősszel, és miért van az, hogy nem minden évben egyforma intenzitású ez a színorgia?

A levélszíneződés színtiszta kémia. Ha ez nem tartozott a kedvenc tantárgyaitok közé, akkor valószínűleg nem agyaltok az őszi erdőben sétálva a klorofill bomlásán, de nem baj.Megpróbálom egyszerűen megvilágítani. A levelek zöld színét egy klorfoill nevű anyag adja. Nem mellesleg ez teszi lehetővé, hogy a zöld növények szervetlen anyagokból szerveset állítsanak elő.  A klorofill képződése ősszel az alacsonyabb hőmérséklet és a kevesebb fény hatására lelassul, majd leáll.

Ilyenkor láthatóvá válnak más színanyagok,  mint amilyenek a karotinoidok. Ezek adják a sárga, narancssárga, barna levélszíneket, de ettől sárga a sárgarépa is. Mivel a karotinoidok egész évben jelen vannak a levélben, csak a zöld színagyagok eltakarják, ezért biztosak lehetünk benne, hogy a sárgás levélszínek elő fognak jönni ősszel.

De mi van a pirosakkal? A piros színt az antocián adja, ami ősszel képződik a levélben, olyankor amikor változnak a fényviszonyok, a hőmérséklet, a ph., a vízellátás.  A napfényes meleg nappalok és a csípősen hideg – de nem fagyos! – éjszakák kedveznek az antocián képződésének, úgyhogy ha pár héten át ilyen idő van, akkor számíthatunk rá, hogy igazi lángoló, színpompás levelek képződnek.

Most lesz talán az utolsó meleg őszi hétvége. Ha kirándultok, gyűjtsetek leveleket, és nézzétek meg milyen árnyalatok alakultak ki benne. Én nem nagyon tudok ellenállni nekik. Mindig összeszedek néhányat és belerakom valamelyik könyvembe, amitől aztán hullámosak és foltosak lesznek a lapjai, de én örülök, ha rábukkanok egy-egy rég elfelejtett példányra. Persze  amikor előkerül, akkor a legtöbb már megbarnult és eltöredezett, úgyhogy ilyenkor már csak kidobni lehet, de nem baj. Levelet gyűjteni jó móka.