2012. október 29. Reggel amikor indultunk volna, le kellett takarítanunk a kocsit, mert nagy pelyhekben esett a vizes, nehéz hó. Az a fajta amiből kőkemény hógolyókat lehet gyúrni.

Ma délután pedig egy családi házas övezetben láttam valakit félmeztelenül dolgozni a kertben. Nem ő volt.

Az ilyet időt persze a legjobb kirándulásra használni. Ha tehetitek, menjetek és élvezzétek ki hogy ragyog a nap, de nincs izzasztó kánikula, lehet avart rugdosni, gesztenyét gyűjteni, préselhető leveleket szedni, piknikezni, madarakat megfigyelni, vagy csak egy pár percre valahol a szabadban leülni és nézni, mint a moziban.

Amikor Londonban laktam egy ideig, nagyon szerettem, hogy az emberek, lett légyen a leghalványabb őszi napsütés, és kb. 15 fok, ebédidőben azonnal kirajzottak a parkba, levették a cipőjüket és a füvön ülve fogyasztották a szokásos szendvicseiket.  Egy ideig én is lelkesen követtem ezt a helyi szokást, aminek következményeként rendszeresen felfáztam és hárompercenként rohangáltam a mosdóba. Ma már óvatosabb vagyok. Legalább a pulcsimat magam alá terítem, ha leülni támad kedvem.